„Ahogy a kiváló íráshoz illik”

A „Sodot”, Corinna regénye - egy olyan íróé, aki csak a keresztnevét árulja el nekünk - igazán fondorlatos mű. Kiderült, hogy a „Sodot” a harmadik könyve, és az első majdnem harminc évvel ezelőtt jelent meg.

De az érdeklődés Corinna iránt nem csak a személyazonosságára terjed ki. Éppen ellenkezőleg, a Sodot érdekes könyv, nem mindennapi, és valóban kiváló.

Az első dolog, amivel szembe találjuk magunkat, Corinna egyedi nyelvezete. Megkockáztatom, hogy az olvasó nem fogja azonnal megérezni ezt az egyediséget, hiszen a könyv köznapi héber nyelven íródott, nagyon eleven, és kétségtelenül ismerős.

A könyv teljessége kitér előlünk. Több tíz oldalt kell elolvasni ahhoz, hogy megértsük, miben áll Corinna nyelvezetének hatása.

Teljesen szókimondó héberségével, látszólag nagyon egyszerű, rövid mondataival, amelyekben általában nincsenek félreszólások, hozzátoldások vagy megszorítások, Corinna képes megérinteni az olvasó szívét, és a szemei elé tárni egy életképes valóságot és határozott állásfoglalást.

A stílus az egész könyvben Corinna céljait szolgálja. Valójában ez az egyetlen állandó elem. A „Sodot” rendkívül modern regény, töredékekből, vázlatokból és történetekből épül fel, míg a történet nézőpontja és a narrátor érzékelése állandóan eltolódik.

A tömör nyelvezet, amely az egész könyvben uralkodik, lehetővé teszi, hogy Corinna az általánostól az egyedi felé mozduljon, a nagyszabású képtől az apró részletek felé, a tárgyilagos drámától az egyéni színezet felé. Ez nagyon hatásosan érvényesül, és Corinna sikeresen uralkodik ezen az eszközön az egész könyvben.

A „Sodot” izraeli emberek napjainkban megesett történeteit meséli el; a nemzeti eseményekről szól, amelyekbe ezek belefonódnak, és a személyes körülményekről, amelyek nincsenek mindig időhöz és térhez, vagy a „helyzethez” kötve, bár soha nem is lehetnek ezektől teljesen függetlenek. A narrátor - aki nem csekély változáson megy keresztül, míg a könyv végére érünk - a prizma, amely fókuszába gyűjti mindezeket az embereket, színhelyeket és történeteket.

Corinna tudatosan teremt távolságot, és mégis szavatolja a tiszta látványt. Ő vezeti keresztül a narrátort a sokrétű izraeli valóságon, de ugyanúgy mindig kívülről szemléli azt.
Különválik a narrátortól, akit teremt, és a narrátor jól elkülönül minden egyes szereplőtől, helyszíntől és helyzettől, amellyel kapcsolatba kerül.

A könyv álomszerű hangulata beburkolja az olvasót. A mérsékletesség, az irónia, a szikra, amely tudatában van önnön létezésének, de jól megbújik: mindezek Corinna könyvének elolvasását egyedi és közvetlen találkozássá teszik, ahogy az egy kiváló íráshoz illik.

© Ioram Melzer Literature & Books, Ma'ariv 18.10.02

~~~~~~~~~~~~~~

Ioram Melzer köztiszteletben álló izraeli író, műkritikus és fordító.

Angolról fordította: Andi